New Day: Kilencedik fejezet

 Sziasztoook! végre ebben a történetben is elkezdem a cselekményt, viszont ideje közölnöm, hogy nagy valószínűséggel az az utolsó bejegyzésem az érettségi végéig, persze utána azonnal visszatérek, ha sikeres lesz. Na alkotok is pofázás helyett pusziiii!
 ~Brianna 

  - Mizujs csajszi? - vigyorgott rá Balázs.
  - Hogy-hogy itt vagy? - nézett rá meglepődve Anna.
  - Az ismerkedést halasszák az óra végére! - nézett hirtelen rájuk a tanárnő.
  - Kész hárpia ez a nő. - sóhajtott csendesen a fiú.
  - Ismételd meg! - csattant fel egyből a tanárnő.
  - Csak megjegyeztem milyen üde ma a tanárnő. - mondta alig érezhető gúnnyal.
  - Miért is foglalkozok még én veled? - sóhajtott a nő. - Inkább aludj, mindenki jobban jár.
  - Nem rossz ötlet, majd átgondolom. - kacsintott. A tanárnő inkább már nem is reagált semmit, elkezdte leadni a tananyagot.
  - Gyerekek! Nem ártana egy füzet mindenkinek! - nézett lemondóan a társaságra.
  - Tanárnő, egy füzeten osztozzon mindenki? - szólalt meg röhögve valaki szintén a hátsó sorban.
  - Imi most ne fárassz! - sóhajtott a tanárnő. - Senki szerint nem vagy vicces, szóval inkább ne zavar az órát.
  - Tanárnő! A padban felejtettem a füzetem, visszamehetek érte?
  - Persze Kitti. De gyorsan, mert nem fogjuk tudni befejezni az anyagot.
 A lány azonnal Annához viharzott, már amennyire lehetséges ez 15 centis bugyirózsaszín tűsarkakon. És miközben elővarázsolta a padból, meglepő módon rózsaszín pillangó mintás füzetét Annához hajolt.
  - Kislány, Balázs az enyém! Ne is próbálkozz. - suttogta lekezelően. - Óra után beszélünk édes. - címezte az utóbbit Balázsnak majd visszaült a helyére és lelkesen kezdett jegyzetelni.
  - "Nyugi csak a szája jár, nem kell félni tőle" - firkantotta hirtelen Anna füzetének szélére az üzenetet Balázs.
  - "Nem is fogok ennyitől megrémülni, de azért ez bizarr. Csak engem tisztel meg a pszichopata viselkedéssel vagy tényleg az?" - került alá a válasz is.
  - " Hééé! A barátnőmről beszélsz ;)"
  - " Bocs, de akkor sem ártana neki egy orvos, ha gyakran ilyen. "
  - " Aranyos lány amúgy, csak nehezen viselni ha valaki a közelemben van."
  - " Hmmm csak nem veszélyt jelentek a pozíciójára? :P"
  - "Szeretnél? Hmm? " - írta a választ miközben a másik keze Anna combjára csúszott.
  - " Reménykedj csak! " - rúgta bokán a fiút mire egy elfojtott nyögés kíséretében visszahúzta a kezét.
  - " Hmm kis vadmacska! ;D"
   Anna már kezdte is körmölni mikor kicsengettem és megjelent Kitti és Klaudia.
  - Édes menjünk! - nyávogott a csaj miközben Anna füzetét kezdte bámulni, de Klau villámgyorsan kapta el előle.
  - Akkor kövi órán folytatjuk! - Kacsintott Balázs majd engedelmesen a lány után indult.
  - Mit csináltál te? - Ért a beszélgetés végére Dia.
  - Jegyzeteltem? - ült át a padra Ani, hogy egy magasságba legyen barátnőjével.
  - Hát az látom, a széljegyzeteket is.
  - Figyeltél egyáltalán a tanárra vagy csak írtál mint  a gép?
  - Ugyan már! Ezt a nőt már most nem bírom.
  - De Balázskát annál jobban ? - húzta fel a szemöldökét vigyorogva.
  - Szimpi és ennyi - vette ki Dia kezéből a füzetet.
  - Na perszeee!
  - Persze, különben az a pszichopata ki is nyírna. - nézett az első padra, Kitti helyére.
  - És ez neked mióta akadály? - nevette el magát Dia.
  - Dávid újdonsült nőcskéje is meg akar ölni, elég egyszerre egy halálos fenyegetés. - nevetett Ani is.
  - Hát viszont tőle tényleg tarts szerintem. Sokan nem szeretik, ha részegen smárol valaki a pasijukkal a szemük láttára. - erőltetett komolyságot a hangjára Dia, de az arcán továbbra is levakarhatatlan vigyor telepedett.
  - Nem is voltam részeg! - csattant fel Anna, mire Klau kérdőn nézett.- Annyira nagyon nem. Csak talán egy picit..... Jól van na! Nem kell így nézni! Akkor is ő kapott le engem én meg nem ellenkeztem. A legjobb haverom, ez nem jelentett semmit.
  - Neked nem, de szerintem ne ismételjétek meg Réka előtt.
  - Más előtt sem áll szándékomban megismételni.
  - Oké, ez a perverz mosoly nem tetszik, mi jutott eszedbe! - nevette el magát ismét Dia.
  - Hmm csak nem rám gondolsz? - bökött hirtelen az oldalába valaki
  - Balázs! - verte hirtelen oldalba a fiút.
  - Au. Ez most komolyan fájt. - játszotta a szenvedőt.
  - És ha még egyszer hozzám érsz ennék jobban is fog fájni! - nézett rá fenyegetőn Ani, de a választ ismét megelőzte a csengő.
  - Gondolkodj! - nézett szigorúan Annára Dia aztán visszaviharzott a helyére és mosolyt erőltetett az arcára mikor leült mellé Kitti is.
  - Figyelj! Én nem akarok veled rosszban lenni. A barátnőddel sincs bajom, amíg nem mászik rá Balázsra. - kezdett el beszélni.
  - Hidd el nem az a fajta! - szögezte le egyből Dia.
  - Hát lehet, talán igazad van, végül is te ismered. De én meg ismerem Balázst.
  - Lehet, hogy rá fog mászni? - pillantott hátra Dia, ahol tökéletes összhangban firkálta a füzetét a két említett.
  - Egész ügyes. - Nézett Ani rajzára a fiú.
  - Kössz. - mondta fel sem pillantva a papírról.
  - Előfordulhat. El kell ismerjem nem csúnya lány, pont az esete. - nézett rájuk Kitti is.
  - Szép jó reggelt! - Lépett be a terembe egy őszülő 50-es férfi.
  - Javaslom jegyzetelj. Semmi értelme ennek az órának, de ha kedvel nem fog csesztetni. - suttogott Kitti.
  - Aki nem jegyzetel azt cseszteti? - nézett kérdőn Klaudia, bár nem lepődött meg a dolgon.
  - Hát igen és onnantól szinte lehetetlen félévkor megúszni a bukást, ha rászáll valakire. De év végén mindenkivel rendes, meg órán is ha jegyzetelsz bármit csinálhatsz mellette, rakta a pad tetejére a telefonját a táskája takarásába.
  - Ezt jó tudni. - mosolygott hálásan Klau és már el is kezdte írni amit a tanár diktál.
 Anna is félretette a rajzot és jegyzetelni kezdett. Ezen az órán Balázs is szorgosan írt, bár neki kiegészült az anyag néhány firkával is. Ani kissé meglepve tapasztalta, hogy egész órán csend volt, mindenki jegyzetelt, bár az első napok mindig ilyenek, ki kell tapasztalni melyik tanár milyen. Az újak nyilván nem mertek még próbálkozni, a régebbi diákok meg már tudhatták, nem érdemes.
  - Ezt a tanárt nem lehet kibírni. Ahogy beszél, minta hipnotizálna, egyre álmosabb és álmosabb leszek. - ült fel Klau padjára Anna, mikor Kitti ismét távozott a teremből, bár ezúttal Balázs nélkül.
  - És még két óránk lesz vele. - sóhajtott lemondóan Klau.
  - Jézus! Ugye szívatsz? már 2 oldalt írtam, kiállt a kezem.
  - Azt mondta Kitti, az első órán leadja az anyag nagyját, viszont folytasd az írást mert hamar rád fog szállni. - adta tovább az infókat barátnőjének.
  - Beszélni is tud a hercegnő? - játszotta  a meglepettet Anna.
  - Igen tud! És egész kedves. - mondta színtelen hangon.
  - Szóval csak engem tisztel meg a halálos fenyegetéssel. Szuper! Jóvagyook!- lelkesedett Anna.
  - Ne szórakozz már! - bökte oldalba Dia. - Lehet meg kéne ismerned.
  - Ne bökdöss!
  - Akkor is, lehet még jóban is lehetnétek.
  - Persze, mint Rékával? - húzta fel a szemöldökét.
  - Anna! Ugye nem akarsz kavarni vele? - rémült meg Dia, mikor leesett neki mire gondolhat barátnője.
  - Nyugi! Dehogy akarok! A cuki külső egy ördögöt rejt! - vigyorgott Ani.  
  - És ettől nyugodjak meg? Neked bejön!
  - Öhm Szia! - jelent meg a lányok mellett Kitti. - Bocsi azért amit úgy mondtam, kissé féltékeny típus vagyok.
  - Hát feltűnt. - erőltetett mosolyt az arcára Ani. - Én meg Anna vagyok .
  - Mondta Dia, hogy jegyzetelj mindenképp a tanár úrnál?
  - Igen, köszi a tippet. Asszem megyek is vissza a pokolba. Puszihaah. - indult meg a helye felé.
  - "Hülyeeeeee! Legalább egy esélyt adhattál volna Kittinek! " - küldte egyből az üzenetet facebookon Klaudia.
  - "Adtam. Irritált" - küldte a választ Ani. - "Menjünk már hazaaa, de menni kell boltba is, ha nem kapok csokit meghalok."
  - " Azt azért ne, elvileg még egy óránk lesz ez után. Ez a leglazább nap."
 Elolvasta Dia üzenetét, aztán újra villogni kezdett a telefon. Ismerősnek jelölés, Balázs.
  - " Fekete és Fehér. Ellentétek vonzása rémlik?" - simított újra a pad alatt a combjára a fiú, miközben felírta a füzet szélére az üzenetet, de most nem hagyta  a lányon a kezét. A bokán rúgást így sem úszta meg, aztán Anna írni kezdte a válaszát.