2016. január 29., péntek

106. Rész " Takarítás, jöhet egy tiszta lap."

 sziasztok itt is vagyok újra. próbálom is előadni nektek hogyan nézhetett ki briannáék takarítása aztán neki kellene látom a saját szobámnak mert ide se ártana már egy takarító sereg. puszi mindenkinek  nem  szövegelek hanem inkább írok. viszont előre szólok ne haragudjatok de rövid lesz. nagyon nincs kapacitásom :( na puszi mégegyszeeer ! :)
  ~ brianna

 nagyjából összegyűjtöttünk minden szemetet. andy udvarát sokkal nagyobbnak éreztük mint valaha. dylan büszkén tette le a harmadik telepakolt zsákot én pedig  a seprűért indultam, hogy a lépcsőt letakarítsam. 
  - hé eszedbe ne jusson elrepülni mielőtt végzünk! - nézett rám vigyorogva danny. 
  - hát sajna csak a sajátommal tudnék de a hátsódba ez is passzol mókuska! markoltam rá az eszköz nyelére mire elkerekedtek a szemei. 
  - na gyere cica, tudod, hogy imádom! - találta meg a hangját és pucsított be röhögve. 
  - gyerekek ne az udvaromon légyszives! - állt meg z ajtóban andy. 
  - mégis miről beszélsz? - vágtam hirtelen vigyázzba magam  és ártatlanul pillogva sepregetni kezdtem. 
  - van aki még elhiszi rólad, hogy ilyen kis szende lányka vagy mint amilyennek mutatod magad? - röhögött andy mire hátsón kínáltam a seprűvel. 
  - hoppá! - kaptam a szám elé a kezem - lebuktam. 
  - ki kér nasit? - jött ki juliett mielőtt andy reagálhatott volna. 
 ő a háziasszony szerepét töltötte be a nap folyamán. tényleg kitett magáért. miközben a házban takarított cassyvel rendszeresen nézett ki ránk, mindenki él e meg. most egy jól megrakott tálcát egyensúlyozott amin sonkás kenyerek voltak. danny és andy valószínűleg imába foglalták  nevét, hogy végre táplálékhoz jutottak és dylan és ash színe is jobbra váltott pár falat után. 
 nem sokkal később végre végeztünk is. az anyósülésen dannyvel hátul pedig a megint alvó jordonnal kanyarogtam az utcák közt, hogy haza juttassam őket. jordont nem volt egyszerű művelet.  a dugóban gyorsabban jutottam a lakásához mint amennyi időbe az tellett, hogy a kocsiból az ágyáig cipeljük. hiába hittük reggel, hogy életre kelt, ismét erőt vett rajta a fáradtság. nagy nehezen sikerrel jártunk és indulhattunk is tovább. 
  - jössz iszol vlamit? - kérdezte danny mikor készültem kirugdallni őt is a kocsimból. 
  - hmm mi a kínálat? bármi alkoholmentes? - fintorogtam kissé. nem ütöttem ugyan ki magam totál az este, de biztosra vettem, hogy kelleni fog legalább egy hét rehab. 
  - mit csak kívánsz - húzogatta kicsit a szemöldökét. 
  - grrr! - kikötöttem az övem miközben ő az ajtónak fejelve röhögött. - kössz, totál lerombolod a nőiességembe vetett hitem! - vágtam vállba mikor meguntam. 
  - jól van na! jöjjön hercegnő! - vett erőt magán és  a kocsit megkerülve kinyitotta nekem az ajtót majd a lakás bejáratánál is kissé meghajolva úriembermód engedett be maga előtt. 
  - ne nézd a seggem! - kezdtem kissé riszálni. 
  - hmm pedig most, hogy így felhívtad rá a figyelmem egészen tetszik! - csapott hirtelen a hátsómra a szemtelenje. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése